Internorm ablakkeretek 1.

Ablakkeretek fajtái és hőszigetelésük

Internorm ablakkeretek 1.

Ablakkeretek és tudnivalók

Alapanyagtól függően vannak különböző tényezők, amelyek befolyásolják az ablakok ma talán legfontosabbnak tartott tulajdonságát, a hőszigetelést. Sokszor találkozunk azzal, hogy egy nyílászáró hőszigetelési jellemzőjét egyszerűen „U” értékkel jellemzik. Fontos, hogy pontosan tisztában legyünk vele, mire vonatkozik ez az érték.

Az ablak öltözteti a házat. Legfontosabb tulajdonsága azonban a hőszigetelés. Ehhez adunk segítséget a következő felsorolással:

  • Ug: Az ablak üvegének hőátbocsátási tényezője. Mivel a szerkezetben az üveg lehet a legjobb hőszigetelő, ettől az értéktől elvárható, hogy a legkisebb legyen – sorozatban gyártott ablakoknál extrém felár nélkül például Ug = 0,5-0,6 W/m2K;
  • Uf: Az ablak keretének (profiljának) hőátbocsátási tényezője. Ez jellemzően kevésbé jó, mint az üvegé, a teljes szerkezet U értékét ez rontja le. Sorozatban gyártott ablakoknál jellemző például az Uf = 1–1,5 W/m2K érték. A legjobb műanyag profilok esetén elérhető az Uf = 0,7–0,9 W/m2K érték;
  • Uw: a teljes ablakszerkezet hőátbocsátási tényezője. Ezt kell egy ablakválasztásnál figyelembe venni, mert ez jellemzi magát az egész ablakot használatra kész állapotban.

Energiatakarékos házaknál jó értéknek számít például az Uw ≤ 1,0 W/m2K alatti, a minimum azonban az Uw = 1,15 W/m2K. A passzívházaknál az Uw = 0,8 W/m2K érték elvárt. A legjobb ablakokkal elérhető akár Uw = 0,6 W/m2K érték is.

Műanyag ablakok

Ez a szigetelőképesség a következő tulajdonságoktól függ:

  • Beépítési mélység (a keret vastagsága) – a beépítési mélység növelésével arányban javul a szigetelőképesség. A mai legnagyobb beépítési mélység mind a műanyag, mind a fa/hab/alumínium ablakoknál körülbelül 100 mm.
  • Anyag – bár a műanyag, illetve a profil kamráiba zárt levegő, valamint a fa, mint keret alapanyag jó hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik, a mai különleges igények teljesítéséhez mindkét alapanyagnál tovább javít a szigetelőhabbal való összeépítés.
  • A kamrák száma – olyan jellemző, amelyet csak a beépítési mélységgel együtt érdemes vizsgálni. Sokan azzal érvelnek termékük mellett, hogy többkamrás a profiljuk, miközben a beépítési mélység nem nő, így ez nem feltétlenül jelent javulást a hőszigetelésben, sőt…
KF 410 műanyag ablak metszet
KF 410 műanyag ablak metszete
  • Acélmerevítés – az elvárt stabilitás megteremtéséhez a műanyag ablakoknál szükséges acél merevítés jó hővezetése miatt ronthatja a keret szigetelőképességét. Ennek kiváltásával a szigetelés javul. Műanyag ablakok esetén ezt oldja meg például az üveg profilba ragasztása, az I-tec üvegezés (korábbi nevén Fix-O Round rendszer).
  • Tömítések száma – a mai legkorszerűbb termékek 3-szoros, megszakításmentesen megoldott, különböző anyagokból készült gumiszigeteléssel rendelkeznek. Ahhoz, hogy a háromszoros tömítés mindegyik szintje szigeteljen is (hozzányomódjon az ütközőfelülethez), de emellett az ablak átlagos erővel zárható és nyitható maradjon, rendkívüli precizitásra van szükség a nyílászárók gyártásakor, illetve bizonyítottan tartós megoldásokra, hogy ez a precizitás évtizedeken át meg is maradjon.

A jelenlegi csúcstechnológiát mind a műanyag, mind a faablak profiloknál a szendvicsszerkezet jelenti, ahol a profilra kemény szigetelőhab kerül, erre pedig az időjárás viszontagságai ellen védő alumínium profil.

Fa ablakok

A fa alapanyagú nyílászárók profiljának ismertetésénél csak azokat a hőszigetelést befolyásoló tulajdonságokat tárgyaljuk, amelyek többletinformációt adnak a műanyagnál már elmondottakhoz képest. Az első tényező maga az alapanyag. Kevesen tudják pontosan, mikor, miért, melyik fát érdemes használni. A borovi fenyő a legolcsóbb a fenyők közül. Ennél jobb tulajdonságokkal rendelkezik, homogénebb felület kialakítására alkalmas a lucfenyő. A vörösfenyő a nagyobb sűrűségű, ezért keményebb is – jellemzően ez a legmagasabb árú egyben. A leggyakrabban használt fajta a luc, ezt mégsem kizárólag alacsonyabb ára miatt kedvelik. Ennek ugyanis jobb a hőszigetelése, így ugyanannak az ablaknak az Uw értéke lehet például lucfenyőből 0,80 W/ m2K, amíg ugyanez vörösfenyőből 0,90 W/m2K. Passzívházaknál egy ilyen különbség akár döntő jelentőségű is lehet. (Megjegyezzük, hogy egy általános felhasználásnál nem indokolt a lucnál nagyobb keménység, így a vörösfenyőt inkább a markánsabb mintázata miatt választják az ezt kedvelők ott, ahol nincs annyira kiélezve a hőszigetelési igény).

HF 310 metszet
HF 310 fa-alumínium ablak metszete

Az anyagvastagság növelésével a faprofilnál is javul a hőszigetelés, ez azonban a szárnynál a súlyt előnytelenül megnövelhetné. Ezért jobb megoldás a vastagságot kisebb fajsúlyú, ám a fánál is jobban szigetelő anyaggal növelni. Erre a korábbiakban történtek kísérletek több anyaggal, is, mint például a közismerten jól hőszigetelő parafával, amelyet a profilba integráltak. Ez a megoldás nem ideális a parafa nagy nedvességfelvétele miatt, hiszen ezzel nagymértékben romlik a hőszigetelés. A jó megoldás végül a falak szigetelésénél bevált módszer lett, aminek előnye, hogy nincs nedvességfelvétel a szigetelőanyag zárt cellái miatt és nincs hőhíd a különböző anyagok között. Fontos befolyásoló tényező a légzárás is, amely itt – többek között – a fa vetemedése miatt kerülhet veszélybe. A fa mozgását, azaz a vetemedést alapvetően a fa nedvességtartalmának hirtelen változása okozza. Hazánkban ez fokozott veszélyt jelent a páratartalom szélsőséges változásai miatt: akár 80 százalékig nőhet, illetve 20 százalékra csökkenhet. A fa mozgásának veszélyét a falemezek három rétegben, ellentétes szálirányban történő összeragasztása is tovább mérsékeli.

Az Internorm I-tec Core technológia arra épít, hogy az ablak közepébe vékony, ragasztott farétegeget építenek be olyan módon, ahogy ez a rendkívül stabil tetőgerendáknál és áthidalóknál látható. Ez a fa lényegesen jobban ellenáll a nedvességnek, terhelhetőbb és kimondottan szilárd. Ezzel a technológiával olyan, az ablakgyártásban eddig nem tipikus fafajták is megjelenhetnek az ablak belső oldalán, mint a dió, a fehér kőris, vagy éppen a tölgy.

A külső alumíniumburkolat azonban a fa „légzését” nagymértékben kiegyensúlyozza és elnyújtja, így jelentősen csökkenti az ebből származó mozgásokat. Nem okoz problémát az alumíniumburkolat és a fa különböző hőtágulásából eredő mozgás sem, mert a jelenséget a burkolat speciális rögzítése kiegyenlíti. A legigényesebb faablakok ezenfelül hossztoldás- és csomómentesek, ezzel a legmagasabb esztétikai igényeket szolgálják.

A légzárás fontos tényezője még itt is a háromszoros tömítés, amelynek a fa szerkezetű ablakoknál jelenleg legjobb megoldása a rejtett vasalat használatával valósul meg. Itt ugyanis megszakításmentes a tömítésnek mind a három rétege.

A rejtett vasalat egyik további előnye az esztétika – hiszen nem látható a korábban megszokott „zsanér”, így az amúgy is szépen kidolgozott ablakunk megjelenése még kifinomultabb. A másik előny, hogy a megváltozott forgáspont és a beépített ütköző miatt nem veszélyezteti sem az ablakkáva, sem a káván lévő, például redőnygurtni dobozának vagy bármi más épségét sem.

Folytatjuk…

Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük